• munkafeltételek (munkaidő, részmunkaidő, határozott ideig tartó munkaviszony, kiküldetés stb.);
• a munkavállalók tájékoztatása és a velük folytatott konzultáció (pl. csoportos létszámleépítés vagy tulajdonosváltás esetén). 

Hogyan működik az uniós munkajogi szabályozás? 

Az elmúlt 50 év során az Európai Unió szüntelenül arra törekedett, hogy magas szintű foglalkoztatást és szociális védelmet, jó élet- és munkakörülményeket biztosítson a munkavállalóknak, és a tagországok között gazdasági és társadalmi kohéziót teremtsen.

Ebben a struktúrában az Európai Unió feladata a tagállamok szociálpolitikai tevékenységeinek támogatása és kiegészítése, összhangban az Európai Közösséget létrehozó szerződéssel és különösen annak 136–139. cikkével.

Ennek érdekében az EU olyan jogszabályokat alkot, amelyek valamennyi tagállamra vonatkozóan megállapítják a munkakörülményekkel, valamint a munkavállalók tájékoztatásával és a velük folytatott konzultációkkal kapcsolatos minimumkövetelményeket. A tagállamok feladata, hogy e jogszabályokat átültessék nemzeti jogrendjükbe és alkalmazzák őket. Ez biztosítja, hogy a munkavállalók az EU egész területén azonos szintű védelemben részesülhetnek. A nemzeti átültető jogszabályok betartatása a tagállami hatóságok, többek között a tagállami bíróságok feladata. A Bizottság feladata kettős: ellenőrzi, hogy a tagállamok átültetik-e az uniós jogszabályokat a nemzeti jogba, és következetes felügyelet révén gondoskodik e jogszabályok megfelelő végrehajtásáról. Viták esetén a végső szót az Európai Bíróság mondja ki; ugyancsak az Európai Bíróság feladata a tagállami igazságszolgáltatási szervek által feltett jogértelmezési kérdések megválaszolása. 

És az eredmények?

A minimumkövetelményeket megállapító szabályozás nyomán javult a munkaügyi előírások színvonala, és a munkavállalók jogai szilárd alapra helyeződtek. Az európai munkajog az EU egyik legfontosabb szociálpolitikai vívmánya.

Kezdetben az uniós munkajog azt igyekezett biztosítani, hogy az egységes piac létrehozása ne vezessen a munkaügyi előírások színvonalának csökkenéséhez vagy a gazdasági verseny torzulásához.

Napjainkban a munkajogi előírások azt is biztosítani hivatottak, hogy a foglalkoztatottság magas szintjét és a fenntartható gazdasági fejlődést az élet- és munkakörülmények folytonos javulása kísérje az Európai Unió valamennyi tagországában.